Hogyan befolyásolhatja a világjárvány a romániai magyar egyetemisták jövőjét?
A Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Országos Magyar Diákszövetség 2020. decemberében végzett átfogó kutatást Egyetemisták jövőképkutatása címmel, melyet 1239 romániai felsőoktatásban részt vevő magyar diák töltött ki 323 településről és 27 felsőoktatási intézményből. A kutatás fő témáköreiként a rendezvényeket, az oktatást, a diákok jövőképét és megélhetésüket jelölték meg. Az előzetes eredményekből kiderült, hogy mennyire alakultak át a hallgatók igényei a rendezvényekkel kapcsolatban, hogyan vélekednek az online oktatásról és milyen gazdasági hatásai voltak a járványnak rájuk nézve.
2021. március 12-én kutatásbemutatót tartott dr. Dániel Botond szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, Andacs Zsolt Levente, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke, Both Orsolya, az YZ Intézet ügyvezetője és Lázár Beáta, a kutatás projektmenedzsere. Az esemény visszanézhető a Magyar Ifjúsági Központ Facebook-oldalán. A kutatás gyorsjelentése elérhető az YZ Intézet kiadványai között.
Honnan érkeztek a kitöltések?
A válaszadók valamivel több mint fele (51,1 százalék) a Babe?-Bolyai Tudományegyetem hallgatója. Őket követik a Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem hallgatói (14,2 százalék), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói (13,6 százalék), valamint a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói (7,7 százalék). Kisebb számban, de még mindig jelentős mennyiségben találhatók azok a hallgatók, akik a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Brassói Transilvania Egyetemen, vagy a Kolozsvári Állatorvosi és Agrártudományi Egyetemen tanulnak. Ezen hét intézmény diákjai teszik ki a válaszadók 94,1 százalékát. A fennmaradó 5,9 százalékon pedig 20 különböző felsőoktatási intézmény osztozik, Erdély különböző városaiból és Bukarestből.
Az 1239 diák átlagéletkora kereken 21 év. A válaszadók 80 százaléka 19-22 év közötti, 75%-ban nők. Többségük (70,8%) alapképzésen tanul, 14,2% mesterképzésen és 15% osztatlan képzésen vesz részt. 84 százalékuk magyar nyelven tanul.
Részt vennének tömegrendezvényeken a diákok a járvány lejárta után?
A jövőbeli rendezvényeken való részvételi szándék összefügg a biztonsággal kapcsolatos attitűddel. Minél kevésbé fontos egy fiatal számára a biztonsági intézkedések betartása, annál nyugodtabban jelöl be magasabb létszámú rendezvényeket. Megfigyelhető, hogy az életkor előrehaladtával komolyabban vették a biztonsági ajánlásokat. A nemeknél látványos különbség van: a lányoknak sokkal fontosabb a biztonság, mint a fiúknak. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen tanulók is sokkal fontosabbnak tartották a biztonsági szempontokat, mint más egyetemen tanulók.
Milyen rendezvények hiányoznak a legjobban? Milyeneken vettek részt online?
A válaszadó egyetemi hallgatóknak leginkább a bulik, a fesztiválok és a koncertek hiányoznak az események közül. Legkevesebben pedig a kiállításokat, workshopokat és konferenciákat jelölték meg. Az egyéb lehetőségeknél legtöbben a sporteseményeket, táncházakat, diáknapokat említették meg, de többen a hagyományos egyetemi oktatást, az előadásokat és gyakorlati órákat is megnevezték.
A kutatás eredményeiből leszűrhető,, hogy milyen kulturális érdeklődéssel rendelkeznek a diákok és ezen a téren milyen csoportok különülnek el. Például a színház inkább a lányoknak hiányzott, és ők voltak azok is, akik online színházi közvetítéseket néztek, ugyanígy a magasabb iskolai végzettségű szülők gyerekei. Szintén látszik az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekei gyakrabban vettek részt online színházi eseményeken, kiállításokon. A bulik esetén az életkor előrehaladtával csökkent az érdeklődés, az idősebbeknek kevésbé hiányoznak a bulik, mint a fiatalabbaknak. A kiállítások, workshopok is összefüggnek azzal, hogy milyen intézménybe jár az illető.
Az egyetemisták inkább bejárnának egyetemre
Az online oktatással kapcsolatos kérdéseknél a részvételre, aktivitásra, a hozzáférésre és a terhelésre voltunk kíváncsiak. Kicsit kisebb arányban vesznek részt online órákon, mint hagyományos órákon, viszont a szinte minden órán résztvevő diákok aránya nőtt (1,6%).
„Az összehasonlításunk pontosabb, ha csak azokat vizsgáljuk, akik a tavaly is egyetemisták voltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg másodéves vagy idősebb diákok valamivel kisebb arányban vesznek részt az online órákon, mint egy évvel ezelőtt a hagyományos órákon. Bár a szinte minden órán résztvevő diákok aránya valamennyit nőtt, az órák több mint háromnegyedén résztvevők aránya jelentősen csökkent, a ritkábban órákra járók kategóriái pedig gyarapodtak. Összességében hagyományos oktatás idején a diákok 89,7 százaléka vett részt viszonylag rendszeresen az órákon (legalább az órák háromnegyedén), míg az online oktatás idején csupán 85,7 százalék. ” – meséli dr. Dániel Botond szociológus.
Az online oktatás személytelen, de legalább időt spórolnak a diákok
A diákok többsége az időt és a helyszínt érzi az online oktatás legnagyobb előnyének, azaz hogy nem kell utazniuk az egyetemig és vissza. Emellett megjegyezték a gazdasági hatásait, mint előny: nem kell albérletet fenntartani, nem kell ingázni és nem kell költeni ebédre. Többen a kényelmet is megemlítették mint pozitívum. Az online oktatás jó oldalának pedig az előadások visszanézhetőségét említették, illetve a saját ütemben való tanulást és a csendet.
„Nem kell időt tölteni azzal, hogy bemenjek az egyetemre. Amennyiben nem tudok részt venni az órán, azt felvételről is visszanézhetem, akár többször is, ha valamit nem értek. Egyszerűbb jegyzetelni, kényelmesebbek az otthoni körülmények.” – idézet a kutatás nyílt kérdéséből.
A kutatásban részt vevő diákok szerint az online oktatás leginkább érezhető negatívuma a társas érintkezés, a beszélgetések, a fizikai jelenlét hiánya. Továbbá a figyelmük is gyorsabban lankad, és gyakoribb a motiváció hiánya. A gyakorlati oktatás hiányát is megjegyezték, illetve megemlítették a számítógép előtt töltött órák hatását az egészségükre.
„Személytelen, rengeteg olyan tényező van, ami a figyelmet elterelheti. Nem kapcsolnak a diákok kamerát. Nehezebb a csoportmunka főként azok számára, akik online kezdték az egyetemet, nem ismerhetik meg a csoporttársaikat.” – idézet a kutatás nyílt kérdéséből.
1000 eurós fizetést!
A kutatásban a jövőtervek kapcsán rákérdeztek arra is, hogy terveik szerint mi lesz a legmagasabb iskolai végzettségük. A válaszadó hallgatók többsége (57,4 százalék) a mesteri oklevél megszerzését tűzte ki célul. Doktori fokozatot 27,2 százalékuk szeretne szerezni, míg 15 százalékuk megelégedne az egyetemi oklevéllel.
Tanulmányaik befejezése után a legtöbben (42,3 százalék) alkalmazottként dolgoznának, de nagyon magas azok aránya is, akik rugalmasabb munkaformát képzelnek el, önfoglalkoztatóként (egyéni vállalkozóként, szabadúszóként) vagy vállalkozóként látják magukat. A válaszadók 28 százaléka önfoglalkozóként, 29,7 százaléka pedig vállalkozóként dolgozna szívesebben.
Ahhoz, hogy az általuk kiválasztott településen nyugodt, pénzügyi gondok nélküli életük legyen, a hallgatók úgy számolnak, hogy átlagosan 1023,49 eurós havi jövedelemre lehet szükségük. Tanulmányaik befejezése után három évvel ehhez nagyon közelálló, átlagosan 1017,09 eurós havi jövedelmet szeretnének megvalósítani.
Két vagy három gyereket szeretnének
A távlati jövőterveknél a tanulmányok és a munka mellett a családalapítási tervekre kérdeztek rá. A házasságkötés átlagos tervezett életkora 26,47 év, az első gyerekvállalásé 27,75 év. Érdemes megjegyezni, hogy a gyerekvállalás időpontja az, ami a leginkább egybeesik a két csoportban: akik már anyák/apák (a válaszadók 2,25 százaléka) átlagosan 27,67 évesen váltak szülővé, akik pedig gyereket szeretnének átlagosan 27,75 éves korukra tervezik, hogy szülők lesznek. A válaszadók túlnyomó többsége kettő (45,5 százalék) vagy három (34,1 százalék) gyereket szeretne. Azok aránya, akik nem szeretnének gyereket 5,3 százalék.
Nőtt a főállású munkát vállaló egyetemisták aránya
Járványhelyzet előtt a válaszadóink közel háromtizede (28,4 százalék) dolgozott egyetemi tanulmányai mellett. A legtöbben alkalmi munkákat végeztek, de 5,6 százalékuk főállásban, 6,2 százalékuk pedig részmunkaidős állásban dolgozott. A járványhelyzet hatására az egyetem mellett dolgozók aránya valamelyest csökkent, a kérdőívek kitöltésekor a válaszadók 22,1 százaléka rendelkezett valamilyen munkahellyel. Érdemes kiemelni, hogy a csökkenés szinte kizárólag az alkalmi munkavégzést érintette (16,6-ról 9,3 százalékra), a főállású munkát vállalók aránya még növekedett is.
A válaszadók 45,1 százaléka szerint nem változott az anyagi helyzete a járvány kitörése óta, és közel hasonló azok aránya, akik pozitív hatásokról számolnak be, mint akik negatívakról. A hosszútávú karrierlehetőségeket tekintve viszont negatívabb kép él a hallgatókban. A válaszadók közel fele (45,1 százalék) gondolja úgy, hogy a járvány hatására (beleértve gazdasági hatásait, online oktatást stb.) a járvány lejárta után kis mértékben vagy jelentősen romlanak az elhelyezkedési, munkaerőpiaci esélyeik. A semleges választ adók aránya 36,6 százalék, a lehetőségek javulására csupán a válaszadók 18,3 százaléka számít.
Mennyire vonzó az egyetemi város online oktatás alatt?
Vajon az online oktatás hatására a fiatalok kisebb arányban tervezik-e jövőjüket az egyetemi városban? Fog-e csökkenni azok száma, akik tanulmányaik befejezése után az egyetemi városukban maradnak? Feltételezhetjük, hogy minél kevesebb időt tölt egy fiatal fizikailag is az egyetemi városban (és minél többet otthon, online oktatásban), annál kevésbé kötődik majd a városhoz, kevesebb személyes és intézményes kapcsolata alakul ki és mindez hatással lehet arra, hogy kevésbé lesz számára vonzó az egyetemi városban maradni az egyetemi tanulmányai befejezése után. A kutatás egyik izgalmas alapkérdésére egyelőre még csak körvonalazódik a válasz. Az előzetes adatokból úgy tűnik, hogy a 19-20 évesek mintegy 5-7 százalékkal kisebb arányban válaszolták azt a 21-22 évesekhez képest, hogy egyetemi tanulmányaik befejezése után valószínűleg igen, vagy biztosan igen az egyetemi városban maradnának.
Hamarosan erre is választ kaphatunk, ugyanis a következő hónapokban készülnek el a kutatás szaktanulmányai, amelyek feltárják a mélyebb összefüggéseket.
